Mi is az a nyugtalan láb szindróma?
A nyugtalan láb szindróma alapvetően egy neurológiai rendellenesség, amelyet a lábakban jelentkező kellemetlen érzés és a lábak mozgatására irányuló késztetés, kényszer jellemez. Maga az érzés nem egyértelműen körülírható, az érintettek is sokféleképpen fogalmaznak: szúró, feszülő, zsibbadó, égő, hidegrázásra emlékeztető érzés, vagy fájdalmas nyomás a lábakon belül.
A kellemetlenségek általában este, lefekvéskor vagy nyugalmi helyzetben jelentkeznek, ami megnehezíti az elalvást és az éjszakai pihenést. Ezért is sorolják az alvászavarok közé is a betegséget.
A nyugtalan láb szindrómában szenvedők gyakran arról számolnak be, hogy a lábaik bizseregnek, égnek, húzódnak, rosszul érzik magukat, és emiatt nehezen tudnak elaludni. A tünetek gyakran enyhülnek mozgás hatására, de sajnos nyugalmi állapotban gyorsan újra jelentkeznek.
Kik a leginkább érintettek?
A nyugtalan láb szindróma a lakosság 5-10%-át érinti. Bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban középkorú és idősebb embereknél fordul elő. A nők körében gyakoribb, mint a férfiaknál.
Bár az RLS pontos oka nem teljesen ismert, a genetika szerepet játszhat a betegség kialakulásában, mivel gyakran fordul elő családi halmozódás. Ezen kívül bizonyos egészségügyi állapotok, mint például a vashiányos vérszegénység, a krónikus vesebetegség, vagy a cukorbetegség, növelhetik a kialakulásának kockázatát.
Az ideges láb szindróma típusai
Kétféle ideges láb szindróma létezik:
- Korai megjelenés: a diagnózis 45 éves kor előtt történik, az állapot lassan fejlődik. Ilyen esetben általában a betegség a családi kórtörténetben már szerepel, azaz öröklött betegségről van szó.
- Késői megjelenés: Az RLS gyorsabban fejlődik, és a diagnózis 45 éves kor után történik.
Milyen tünetekkel jár a nyugtalan láb szindróma, azaz az RLS?
Az RLS legjellemzőbb tünetei közé tartoznak a következők:
- Kellemetlen ugyanakkor nehezen leírható érzés a lábakban: például bizsergés, viszketés, lüktetés, égő érzés, húzódás, vagy egyszerűen csak nyugtalanság érzése a lábakban. Az érzések előfordulhatnak a test egyik oldalán, de gyakrabban mindkét lábat egyformán érintik.
- Mozgáskényszer: az érintettek gyakran úgy érzik, hogy mozgatniuk kell a lábukat, hogy enyhítsék a fent leírt kellemetlen érzéseket. Ilyenkor általában a tünetek enyhülnek is, sajnos azonban nyugalmi állapotban gyorsan újra visszatérnek.
- Éjszakai, és pihenés közbeni súlyosbodás: a tünetek általában pihenés közben, esténként vagy éjszaka a legrosszabbak, ami megnehezíti az elalvást és az éjszakai pihenést.
- Alvászavarok: Az éjszakai tünetek és a következtében kialakuló elalvási nehézség miatt az RLS-ben szenvedők gyakran tapasztalnak alvászavart, nyugtalanságot, emelkedő stressz szintet.
- Fáradtság, nappali álmosság: a tartós alváshiány és kialvatlanság, kimerültséghez, nappali álmossághoz vezethet.
- Hangulatváltozások: a hosszú távú alvási probléma és a stressz negatívan befolyásolja az általános hangulatot.
- Koncentrációs nehézségek, memóriazavar: szintén az alváshiány és kimerültség velejárói.
Az ideges láb szindróma okai
A nyugtalan láb szindróma oka nem teljesen ismert. A kutatások szerint a következők járulhatnak hozzá leggyakrabban:
- Genetika: az RLS örökölhető! Ha a családban mások is szenvednek a nyugtalaqn láb szindrómától, akkor előfordulhat, az újbóli, későbbi generációkban történő megjelenés, családi halmozódás.
- Vashiány: vashiány következtében is kialakulhat a nyugtalan láb szindróma. Sőt, normál vérből mért vas-szint ellenére is alacsony lehet a vas szintje az agyban.
- A dopamin rendszer diszfunkciója: a dopamin nevű neurotranszmitter szerepe kutatások szerint fontos tényező a nyugtalan láb szindróma kialakulásában. Az agy dopaminszintjének megzavarása gyakran önkéntelen mozgásokhoz vezet. A Parkinson-kórban szenvedő mozgászavarban szenvedőknél fokozott az RLS kialakulásának kockázata.
- Gyógyszerek: egyes gyógyszerek súlyosbíthatják az RLS tüneteit, például egyes hányinger elleni szerek, antipszichotikumok, antidepresszánsok, amelyek növelik a szerotonint, valamint a hideg és allergia elleni gyógyszerek, amelyek régebbi antihisztaminokat tartalmaznak.
- Terhesség, vagy hormonális változások, különösen az utolsó trimeszterben: terhesség alatt is a legtöbb esetben nyugalmi állapotban jelentkezik a gond, elalvás előtt, hosszabb ülés után, és sajnos igen hosszan jelen lehet. Jó hír, hogy a terhességgel jelentkező RLS időszakos jelenség. A legrosszabb a 7.-8. hónap környékén lesz, de a szülés után várhatóan egy hónapon belül elmúlik.
- Vesebetegség és hemodialízis
- Neuropathia (idegkárosodás)
Hogyan diagnosztizálják?
A nyugtalan láb szindrómára nincs specifikus teszt, ezért diagnosztizálása elsősorban a tünetek alapján történik orvos által. Jellemzően neurológus, alvásszakértő orvos általi kivizsgálásra van szükség.
Az orvos kikérdezi a beteget a tünetek jellegéről, azok megjelenési időpontjáról és a kiváltó okokról. Fontos megbeszélni az orvossal:
- a kórelőzményeket,
- családi halmozódást,
- a beteg által szedett gyógyszereket
- a tünetek hosszát
- megjelenési körülményeit
Emellett egyéb neurológiai és fizikális vizsgálatokkal lehet pontosítani a diagnózist. Az orvos által előírt vérvizsgálatok továbbá azonosíthatnak más olyan állapotokat, amelyek az ideges láb szindróma tüneteit okozhatják, mint például a veseelégtelenség, az alacsony vasszint és az alvászavarok egyéb okai, például az alvási apnoe és a terhesség.
Gyógyítható a nyugtalan láb szindróma?
Bár a nyugtalan láb szindrómára jelenleg nincs végleges gyógyír, a tünetek kezelésére számos módszer áll rendelkezésre, amelyek segíthetnek az érintetteknek jobban érezni magukat és javítani az alvás minőségét is. Ezek lehetnek részben gyógyszeres, részben természetes, alapvetően életmódbeli kezelési lehetőségek.
Gyógyszeres kezelés
Az RLS kezelésére szolgáló gyógyszerek a következők:
- Vas-kiegészítők - vaspótlás
- Görcsroham elleni szerek – a rohamellenes szerek az első vonalbeli vényköteles gyógyszerek az RLS-ben szenvedők számára. Ezek csökkenthetik az érzékszervi zavarokat és az idegfájdalmat.
- Dopaminagonista szerek – ezek a gyógyszerek növelik a dopamint az agyban, csökkenthetik az RLS tüneteit éjszakai bevétel esetén. Hatásos lehet, ha időszakosan, de nem naponta használják, mivel a dopaminagonista gyógyszerek hosszú távú alkalmazása ronthatja a tüneteket és egyéb szövődményeket okozhat.
- Benzodiazepinek – általában a szorongás, az izomgörcsök és az álmatlanság kezelésére írják fel, segíthetnek a nyugodtabb alvásban.
- Opiátok – ritkán és kizárólag súlyos esetekben írhatja fel az orvos, ha a páciens nem reagál megfelelően más gyógyszerekre.
A nyugtalan láb szindróma kezelése otthon, természetes módszerekkel: életmód, vitaminok, terápiás súlyozott takaró
Az alábbiakban bemutatunk néhány bevált természetes módszert
Életmódbeli változtatások
A rendszeres testmozgás, a koffein, alkohol és dohányzás kerülése, valamint a megfelelő alváshigiénia (például rendszeres alvási szokások kialakítása) jelentősen javíthatják a tüneteket.
Vitaminkiegészítők
Ha az RLS mögött vashiány vagy más hiánybetegség áll, a megfelelő vitamin- és ásványianyag-kiegészítők szedése segíthet a tünetek enyhítésében.
Terápiás súlyozott takaró használata
A speciális, terápiás súlyozott takarók használata RLS esetén az utóbbi években egyre népszerűbbek lett, nem véletlenül. Ezek a takarók speciális súly töltettel rendelkeznek apró üveggolyók formájában. A súlyozott takaró által létrehozott nehezék csökkentheti a lábak mozgatásának kényszerét, ami különösen éjszaka jelent nagy megkönnyebbülést az RLS-ben szenvedők számára. A takaró finom, állandó nyomást gyakorol a testre, ami segít a nyugtalanság és a szorongás csökkentésében. A súlyozott takaróval kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy ez a fajta mélynyomás-terápia serkenti a szerotonin termelését az agyban. A megnövekedett szerotoninszint nemcsak a nyugalmat segíti elő, hanem az alvást is mélyebbé és pihentetőbbé teszi.
Mit tehetsz még a tünetek ellen természetes módon?
Az alábbi néhány tipp segíthet abban, hogy jobban érezd magad:
- Masszázs és nyújtás: lefekvés előtt egy kis lábmasszázs vagy nyújtás segíthet ellazítani az izmokat és csökkenteni a kellemetlen érzést.
- A lábak masszírozása krémmel, vagy forró / hideg párna használata enyhíthet a tüneteken.
- Lábfürdő: egy meleg vizes lábfürdő lefekvés előtt szintén enyhítheti a tüneteket.
- Stresszkezelés: mivel a stressz súlyosbíthatja az RLS tüneteit, érdemes beiktatni a mindennapokba stresszkezelési technikákat, mint például a meditáció vagy a légzőgyakorlatok.
- Rendszeres testmozgás: a mérsékelt, rendszeres testmozgás, például séták vagy úszás, segíthet a tünetek enyhítésében, de kerülni kell a túlzott erőkifejtést, ami ronthat a helyzeten.
- A tüneteket fokozó gyógyszerek kerülése: például az allergiák és az alvászavarok kezelésére használt antihisztaminok, antidepresszánsok, továbbá a hányinger csökkentésére használt gyógyszerek.
FONTOS azonban, hogy mindenképp fordulj orvoshoz, ha a tüneteid olyan mértékben súlyosbodnak, hogy rontják az életminőséget a nap folyamán!
A nyugtalan láb szindróma nem kell, hogy uralja az életedet. Bár jelenleg nem gyógyítható, a tünetek hatékonyan kezelhetők, és számos módszer létezik arra, hogy enyhítsd az éjszakai kellemetlenségeket. A súlyozott takarók használata különösen hasznos lehet azoknak, akik nyugalomra és jobb alvásra vágynak. Ha úgy érzed, hogy az RLS megnehezíti az életedet, ne habozz segítséget kérni – egy jó szakember és néhány apró változtatás a mindennapi rutinodban csodákat tehet.
Ne feledd, a pihentető alvás nem luxus, hanem alapvető szükséglet!
További extra alvás segítő tippekért kövesd facebook és instagram oldalunkat, és olvasd rendszeresen a blogunkat! Fontos tudnod, hogy az alvás problémáddal nem vagy egyedül. Csatlakozz aludni vágyó közösségünkhöz, és meríts ötleteket a jobb alvás felé vezető úthoz! Hiszen láthatod, hogy átfogóan foglalkozunk az alvási problémákkal, melyekre számtalan szakértelemmel válogatott, természetes, gyógyszermentes alvás segítő megoldást is találsz nálunk!
A cikkhez felhasznált források:
https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/9497-restless-legs-syndrome
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/restless-legs-syndrome/symptoms-causes/syc-20377168
https://www.ninds.nih.gov/health-information/disorders/restless-legs-syndrome